Itt az ideje egy újabb heti összefoglalónak. Tudnék én többet is írni, csak az időt most máshogy írják...Múlt pénteken leesett az első hó. Nincs dérlepte október, fagyos november, egyből ezzel indítunk Shrewsbury járásban. Mit mondjak, nem érintett jól, bár nem utálom a havat, de hogy áprilisban, októberben is számíthatunk rá, az több a soknál. Vakarhattam a tükörjeget a kocsiról, az oldalsó ajtók ki sem nyíltak, anyu meg adogatta a gyerekeket, mert Zoét dokihoz vittem, Mirát meg játszócsoportba.
De ez még semmi, aznap este esett több mint 1o centi, olyan viharokkal megspékelve, hogy több helyen kidőltek a fák és napokra elment az áram-nálunk jó, hogy nem.
Szombaton az egyik anyuka-barátnőm rendezett volna partit, minden más csereszitterest meghívott. Bepakoltam a két gyereket, Darren később csatlakozott volna, a reptérre ment kocsiért...fél órába telt, mire odaértem, a sok kidőlt fa, útviszonyok miatt és látom, hogy havas a lépcsőjük is. Nem kaptam meg az sms-t, miszerint elment az áram. Visszafele már úton kellett jönnöm, egyórás kocsizás a hóban semmiért...de legalább délután jött Heather és Matt, hogy indiai kaját egyenek. Megkérdeztük, mennyire éhesek, mert 4-re jöttek a futballmeccset nézni, kiderült, nem is ebédeltek. Nagyon ízlett nekik minden. Zoé végig aludt, a két kislány eljátszott, de mivel éjszakai műszakot nyomtam, én nem voltam fitt aznap délután.
Aztán eljött Halloween, Mira megint felhúzhatta a kalózjelmezt, amit ő maga választott (a másik jelmez Tinker Bell volt a Pán Péterből). Hamar megtanulta, hogy nem kell semmit sem mondani, pedig betanítottam a trick and treat-re, csak vigyorogni és felmarkolni a csokit. Meg is telt a kis vödre még a mi utcánkban, úgyhogy hazafelé vettük az irányt. Apropó, én is beöltöztem ám, boszinak. Láttunk pár halálfejes sikolyálarcos figurát is, Mira meg is torpant de aztán nyugtázta: gyerekek vannak alatta. Most szépen fogy a rendes étel is, mert tudja, hogy utána választhat a vödörből.
De ez még semmi, aznap este esett több mint 1o centi, olyan viharokkal megspékelve, hogy több helyen kidőltek a fák és napokra elment az áram-nálunk jó, hogy nem.
Aztán eljött Halloween, Mira megint felhúzhatta a kalózjelmezt, amit ő maga választott (a másik jelmez Tinker Bell volt a Pán Péterből). Hamar megtanulta, hogy nem kell semmit sem mondani, pedig betanítottam a trick and treat-re, csak vigyorogni és felmarkolni a csokit. Meg is telt a kis vödre még a mi utcánkban, úgyhogy hazafelé vettük az irányt. Apropó, én is beöltöztem ám, boszinak. Láttunk pár halálfejes sikolyálarcos figurát is, Mira meg is torpant de aztán nyugtázta: gyerekek vannak alatta. Most szépen fogy a rendes étel is, mert tudja, hogy utána választhat a vödörből.
Kedden pedig betöltöttem a 35.évemet. Sokan gratuláltak, nagyon jól esett. Úgy is érzem, hogy révbe értem most, bár elég fáradt vagyok, de olyan boldog fáradtság ez. Nem találjátok ki, mit kaptam: a sokat szidott, fújjolt tabletet. Persze ez már karácsonyi, házassági évfordulós ajándék is. Eredetileg csak e-book-ot szerettem volna, de Darren meggyőzött, hogy ha lúd, legyen kövér. Angry bird-függő lettem. Anyu meg egy szép téli kesztyűt adott. Mira legjobban a tortámnak örült. Lenyalta volna róla az összes habot.
1 megjegyzés:
ojve, hat utolag is Nagyon Boldog Szulinapot! Ho ugyan nincs nalunk, de az osszes tobbi, amit irtal, en is irhattam volna. Dacos nagy, nyugos kicsi, megis az ember, ha belegondol, rajon, milyen szerencses. Vagany kosztumjeitek voltak. :)
Pang
Megjegyzés küldése