Nem tudom, utolérem-e magam valaha. Akarok még írni Izraelről, koránt sincs vége, s nem akarom elfelejteni...de eléggé frusztál az, hogy nem tud normális méretű képet beszúrni, a diavetítés pedig életlen, pedig a képek maguk jók. A blog sablonján változtattam, de a képek szélessége maradt a régi, aki tud segíteni, plííz jöjjön, láttam ilyen sablont nagyobb szélességekkel, éles képekkel is.
Na mindegy, addig is Miráról pár szó. Megvolt a 2 éves ellenőrzés, a Cinke még mindig pehelysúlyú, 25.2 font ( nem egészen 11 és fél kiló) és 34,5 inch (87,6 cm). Ezzel a magas és vékony lányok statisztikáját javítja, mert kortársai 75%-ánál hosszabb, de több mint a felénél könnyebb. Oltás most nem volt, helyette vérvétel a gyűrűsujjból, hogy vérszegény-e. Azóta nem kaptam hívást, minden bizonnyal okés volt, de sírt megint,, mint a záporeső. Aztán mikor magyaráztam neki, miért veszik le a vérét, elhallgatott, kíváncsian nézte, ahogy folyik a kis fiolába. Ezt nagyon szeretem Mirában, hogy általában megérti, mi miért van, hogy jót akarunk neki.
Valóságos dumagép is lett, Izraelben kezdte a többszavas mondatokat, pl. one more time (még egyszer) vagy mikor játékból pincérnő volt, anya, kávé, tessék! És azóta, komolyan mondom, mintha duplázódnának az agysejtjei naponta. Tudom, már kétéves is ilyen, de akkor is durva, hogy most már olyanokat kimond, hogy vécépapír, vízcsap, a kérdésre, hogy miért nem megyünk az erdősávon túlra azt, hogy megcsíp szömörce. Régebben a török torok, a tűz meg túz volt, ezt korrigálta, s ki tudja mondani az f,v hangokat is.
Az érzelmeit is egyre jobban ki tudja fejezni, már kaptam egy Mira szeret anya-t, de ugyanezt apával is elmondta, meg azt is, hogy hiányzik neki. Darren a vakáció óta amúgy is toplistás, most újra úton van és néha felkiált, csak úgy olvasás, hintázás közben, hogy apa, come! Egyszer a kanapén nyűglődött, minden baja volt, megkérdeztem, mi ez a hiszti és a válasz csak az volt, apukaaaa! De a legjobb, hogy mikor átölelt egyszer, közölte, hogy büszke rám-én is ezt mondom, ha valamiben különösen ügyes, szófogadó stb.
De nagy hús is ám, ma megint kiborított rendrakás után egy kirakót, kérte a memory-t, de addig nem adtam oda, míg el nem rakodott, gonoszanyu jelszóval. Na, erre milyen grimaszt vágott, szem becsuk, fog vicsorít. A cipőjét, ami tépőzáras, már fel tudja venni amúgy, sokszor jött oda, hogy kacsaláb, de megmutattam neki, hogy ahogy a cipő ível, úgy kell a lábhoz passzítani, s azóta hiba nélkül megvan.
A rajz továbbra is kedvenc, íme egy apukaaaa :) :
Na mindegy, addig is Miráról pár szó. Megvolt a 2 éves ellenőrzés, a Cinke még mindig pehelysúlyú, 25.2 font ( nem egészen 11 és fél kiló) és 34,5 inch (87,6 cm). Ezzel a magas és vékony lányok statisztikáját javítja, mert kortársai 75%-ánál hosszabb, de több mint a felénél könnyebb. Oltás most nem volt, helyette vérvétel a gyűrűsujjból, hogy vérszegény-e. Azóta nem kaptam hívást, minden bizonnyal okés volt, de sírt megint,, mint a záporeső. Aztán mikor magyaráztam neki, miért veszik le a vérét, elhallgatott, kíváncsian nézte, ahogy folyik a kis fiolába. Ezt nagyon szeretem Mirában, hogy általában megérti, mi miért van, hogy jót akarunk neki.
Valóságos dumagép is lett, Izraelben kezdte a többszavas mondatokat, pl. one more time (még egyszer) vagy mikor játékból pincérnő volt, anya, kávé, tessék! És azóta, komolyan mondom, mintha duplázódnának az agysejtjei naponta. Tudom, már kétéves is ilyen, de akkor is durva, hogy most már olyanokat kimond, hogy vécépapír, vízcsap, a kérdésre, hogy miért nem megyünk az erdősávon túlra azt, hogy megcsíp szömörce. Régebben a török torok, a tűz meg túz volt, ezt korrigálta, s ki tudja mondani az f,v hangokat is.
Az érzelmeit is egyre jobban ki tudja fejezni, már kaptam egy Mira szeret anya-t, de ugyanezt apával is elmondta, meg azt is, hogy hiányzik neki. Darren a vakáció óta amúgy is toplistás, most újra úton van és néha felkiált, csak úgy olvasás, hintázás közben, hogy apa, come! Egyszer a kanapén nyűglődött, minden baja volt, megkérdeztem, mi ez a hiszti és a válasz csak az volt, apukaaaa! De a legjobb, hogy mikor átölelt egyszer, közölte, hogy büszke rám-én is ezt mondom, ha valamiben különösen ügyes, szófogadó stb.
De nagy hús is ám, ma megint kiborított rendrakás után egy kirakót, kérte a memory-t, de addig nem adtam oda, míg el nem rakodott, gonoszanyu jelszóval. Na, erre milyen grimaszt vágott, szem becsuk, fog vicsorít. A cipőjét, ami tépőzáras, már fel tudja venni amúgy, sokszor jött oda, hogy kacsaláb, de megmutattam neki, hogy ahogy a cipő ível, úgy kell a lábhoz passzítani, s azóta hiba nélkül megvan.
A rajz továbbra is kedvenc, íme egy apukaaaa :) :
És a tűz locsolócsővel (gondolom a tűzoltós legó hatására. Ja, azt a tüzet is eloltaná, amin a kakaója melegszik :)):
És egy kedves mondóka, gondolom gyerekkorából mindenki ismeri:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése