Még mindig tél

Már majdnem elolvadt a hó, mikor tegnap még esett 5 centi, így garantált a fehér karácsony, immár a 3. évben. Na, ezt szeretem itt-párás nyár, rövid tavasz, de a meghitt karácsonyra lehet számítani.


Mira azonban nem tudja, hogy csak a jó gyerekekhez jön a Jézuska és a Télapó, így átment koboldba. Rosszul alszik, éjjel és délután is, aztán toporog, sikít, tombol, nyűglődik estig. Komolyan, még anyu segítségével ÉS a délutáni alvással együtt is úgy érzem, mintha átment volna rajtam egy úthenger. De ha jó a kedve, mint ma, mert kivételesen kialudta magát, ilyen szupereket tud építeni:

A hóra is kimerészkedik a szánkóból, de nem viszi túlzásba, ha havas lesz a kesztyűje, rögtön le kell porolni, ha pedig a játszótérhez érünk, a hintára mutogat ez a hálátlan gyermek. A kollázson meg látható a szép havas táj és az koszorúnk is, csak a hangulat miatt.

Azt még meg kell írnom, hogy bár Mirától féltettük a díszeket, ki rágja a fát, ki pofozgatja mancsával annak ékességeit? Talált, süllyedt: Cicó. Aztán dolgavégezetten heveredik le a karácsonyfa alá.

Végül két szánkós videóval búcsúzom és kívánok mindenkinek boldog karácsonyt. Legyen olyan, amilyennek szeretnétek, meghitt és bensőséges, azokkal, akikkel legjobban szeretitek egymást!