Tegnap délután kettőkor beöltöztem Amundsennek az idő vasfoga ellen és mentem a hólapátért-ugyanis csak egy garázsunk, ámde két autónk van, és a családi Honda parkol kint. A terv az volt, hogy hátratolatok vele és szépen ledózerolom a placcot. De mikor a kulcs nyomkodására nem nyílt a zár, már akkor sejtettem, hogy baj van. Tavaly is volt ilyen, lemerült az akksi. Kinyitom a kulccsal, s persze s kép, se hang, a motor fel sem köhög. Beöltözik Darren, azaz Mr. Amundsen, s az Audi segítségével próbálja bebikkantani, de nem ment...végül hívtuk a AAA-t, itteni sárgaangyal-szolgálatot, röpke fél óra Mozart hallgatása után kaptam egy operátort. Jöttek és valami szupererős ketyerével rögtön beindult a kicsi kocsi. S ha már ment a motor, Darren elvitte a Honda-kereskedésbe, mert ez így nem mehet tovább. Azt a választ adták, hogy mivel nem megyünk az autóval minimum évi 12ezer mérföldet, az elem nem tölt fel rendesen. Darren azt hitte, nem hall jól, szinte minden nap vezetem, jó, nem megyek vele Bostonig, de érdekes, nyáron miért nem hal be? És a kevesebbet vezetett 2. kocsi hogy bírja? El tud bárki képzelni egy jelenetet, hogy a Ferrari-kereskedés sajnákozva széttárja a kezét, mondván azért merült le a kocsi, mert nem túráztatják napi szinten? Más autó, más akksi-ez volt a válasz.
A kocsi másfél éves. Sokkal öregebb kocsik sorra szállingóztak ki a komplexumunkból, óhne probléme. Ez az autó már 9 éve a legjobb és legmegbízhatóbb családi kocsi a fogyasztók és autótesztelők véleménye alapján. Hát hadd ne kelljen mindig autómentőre várnom, ha télen esik egy kis hó. Hmm, bár Mira értékelné, ha a kilógó fogú Mater a verdákból megjelenne itt.
Így most arra kényszerülünk, hogy legyen egy cigarettagyújtóról működő bebikkantónk a kocsiban, ha nem akarok sarkvidéki hőmérsékeltben hóban rekedni. Tavaly Mira is velem volt akkor, még jó, hogy aludt a kis kezeslábasában. Amúgy minden szempontból csillagos ötös ez az Odyssey, de ez télen elég sokat levon az imidzsből meg kezelhetőségből...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése