2010. április 14., szerda

Üdvözlet Murphy-nek

Vannak olyan napok, amikor bal lábbal kelünk fel. Ez most nem általános alany, hanem magamra és Mirára célzok. Ilyen napokon reggel már hatkor kel, nem akar felöltözni, de, Mira, márpedig új pelenkát kapsz és body-t is, igen, tudom, hogy nem szereted ha a fejeden áthúzom, de így kell felvenni. Lent a lépcsőn vár a cirmos, venyóóóó, jaj, nem akartam a farkára lépni de még alig látok. Kislányom, csak a kávét, csak azt hadd igyam meg, nézd, hogy pörög a tej a mikróban, jó, felveszlek, ha érdekel. De most bele kell raknom a cukrot...ne üvölts, itt ez a könyv. Na, hol van benne a kutya? Jó, akkor nem olvasunk, hozd ide a labdádat. Nem, a telefont nem kapod meg, múltkor is felhívtad nagyapád Indiában, az ő órája szerint éjfélkor. Ne visíts...kihűlt a kávém. Kérsz müzlit? Akkor ülj be a székedbe, ja, hogy nem akarsz, akkor nincs cheerio sem.
Így eltelik két óra, aztán valahogy lenyomom, de folytatódik a hiszti, jaj, de nem bírom ezt, az ok nélküli nyivákolást, te kis princesz-baronesz, nem is tudod, milyen jó dolgod van. Gyere, menjünk sétálni. Jól van na, kiszedlek az ülésből, bele a babakocsiba, ott repül a madár, mit mond, azt hogy csipcsirip. Itt folyik a patak, nézd. Végre csendben vagy. Beszállsz a hintába? Ne hajolj ki, jó? Baga-baga-húúúú, palinta! Na, végre egy fogas vigyor, látom mind a nyolcat.
Este további szekatúra, semmi nem jó neki, végre elalszik fél nyolckor. Na, akkor most én merítkezem meg. Veszek is rögtön egy ólomfürdőt, mert a Nők Lapja egy hirtelen mozdulatomtól elmerül a habokban. Mentem a menthetőt, a lap közepe még olvasható, halleluja. De jó meleg a víz...na, sír a gyerek. Darren mondja, hogy maradjak nyugodtan, bemegy hozzá, hallom a csalódott sírást, én kellek neki, 5 perc alatt elkészülök és bemegyek hozzá. A pizsamám gombjait csavargatva szopizik és halkan sóhajt minden korty után. Megbocsátok megunknak és Murphy-nek is a rázós napért.
Mert cuki ám ez a gyerek. Imádlak, de csak kis dózisokban, ezt mondja róla az apja. Milyen igaz. De Mirából nincs kis dózis. Dupla vagy semmi.

A videón egy újabb tudomány, a búgócsiga röptiben elkapása látható.

2 megjegyzés:

Zsuzsi írta...

Jaj, Agikam, nem irigyellek, de kitartas, amilyen tobbemberes most a lyanyod, olyan onallo, okos, szorgalmas lesz nagyobbnak! Lasd Leila :). A video nagyon edes, hogy orul amikor mondod neki, hogy ugyes volt :)). Meg kell zabalni!!!

Andrea írta...

Biztos nem vigasztal, de nalunk is ez van: ha osszedolahaz, akkor csak anya jo, hiaba szalad nagyszulo, akarki. De valojaban ez tok jo erzes is, pont, ahogy leirtad. :)