2010. március 8., hétfő

Perpetuum Mirinke, az Örökmozgó monológja







Szombaton betöltöttem a 9. hónapot. Anya azt mondja, hogy ezennel már háromnegyed éves vagyok. Meg azt is, hogy el kell mennünk a doktornénihez. Az autóban még nem tudtam, mi lesz, de amint megérkeztünk abba a fura szagú szobába, eltört a mécses. Nem szerettem sem a mérleget, sem a fülvizsgáló bigyuszt, a hab a tortán meg az oltás volt-megmutattam, hogy egy Cinke is tud ordítani. Anya felírta, hogy immár 19 és fél font vagyok (8,8 kg) és 23 3/4 incs (73 cm). Ez is valami. Hízok becsülettel, mert szeretem az új ruhákat. Mármint nézni, patentokat vizsgálni, mert felvenni nemigen.
Egyébként elfoglalt lány vagyok.
Néha mimikrit játszom és felveszem a háttér színét. Anyu vicces, mert énekli hozzá, hogy "piros, piros pirooos, háromszor is pirooos".
Aztán DJ Meerah művésznéven keverem a fülbemászó dallamot.
Adok a testi épségemre is, így sokat mászok, és ha meglátom a cirmost, megkergetem, neki sem árt a cardioedzés.
Végül pedig: állok. Még nem megy egyedül, de nagyon gyúrok arra, hogy amint az első levelek megjelennek a fákon, én már szaladjak.

Nincsenek megjegyzések: