Tegnap úgy döntöttünk, hogy az innen egyórányira levő történelmi kisvárost tekintjük meg. Nem csalatkoztam, a salemi, 1692-es boszorkányégetésből nagy bizniszt csináltak, meg lehet tekinteni az áldozatok és az elítélő bíró házát, kis troli megy körben, van boszorkányfalu, múzeum, Drakula-kastély...csak a szezon még nem kezdődött el, sok látványosság csak áprilistól lesz megtekinthető.
Mi egy séta mellett döntöttünk és a boszorkánymúzeumot néztük meg. Előbbiben elsötétített szobában, megvilágított viaszfigurákkal és érdekes narrációval mutatták be, hogyan harapózott el a boszorkányüldözés, aminek végül 15 akasztott, összesen 19 halálos áldozata volt (néhányan börtönben haltak meg). Úgy általában azért szeretem itt a múzeumokat, mert mindent megtesznek, hogy interaktív, érdekes legyen, sok pénzt és időt áldoznak arra, hogy mindenki szívesen jöjjön és valódi élményekkel távozzon. Kisdiákként nemigen szerettem az unalmas tárlatokat, monoton (inkább felnőtteknek szóló) idegenvezetéssel megspékelve, itt viszont direkt beépítem a programba, bárhova megyünk-még soha nem csalódtam. Ez egy olyan dolog, amit szívesen vinnék Magyarországra, bár tudom, hogy a mai világban alapdolgokra nincs pénz, de a kultúrába fektetett tőke többszörösen megtérül.
Vissza Salembe: a baj az volt, hogy Mira holtfáradtan próbált elaludni a hordozóban, de ez idegen helyen, sötétben nem sikerült, így nekem el kellett hagyni a termet és tolmácsolni sem tudtam az öcséimnek. Úgy összességében, Mira nem volt kooperatív tegnap, nem volt kedve utazni, ráadásul az út kétórásra duzzadt útmunkálatok, temetés miatti feltorlódás következtében. Ádám ült mellette és folyamatosan adagolta a cheerios-t, nyomkodta a krokodilját, de egy idő után az sem segített. Visszafele már igen fáradt voltam, nem is kellett altatódal este. Nekem szokatlan napi 4 órát vezetni, ráadásul idegenvezetői és anyai szerepben is remekelnem kellett, annyira lefoglalt pl. hogy minden megvan-e és hol kajálunk majd, hol lehet szoptatni, hogy elfelejtettem megjegyezni, hogy a garázs melyik szintjén parkolunk.
De most hétvégn Darren lesz a sofőr, már ez is nagy segítség. Erről majd a következő posztban, addig is itt van Salem.
1) Szellemes kép: mi is ott vagyunk köztük! :)
2-3) A salemi Boszorkánymúzeum, előtte Roger Contant, a város alapítója
4) St. Peter's Church
5) Plusz két boszi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése