Nem, nem fulladtunk bele a beiglibe. Nehéz is lett volna, ugyanis el sem készült. Majd szilveszterre, mert minden hozzávaló megvan, csak idő nem volt. Ide is most tudok picit leülni, mert ünnepeltünk itthon, voltunk vendégeknél, napközben meg behoztuk a restanciát, ugyanis pici lányomnak a Télapó meghozta az alsó kis fogát, ezért nem aludt és kapcsolt át valódi Miranhába. Drága egyfogú banyácskám, éjszakáim rettegett zsarnoka...remélem, a többi fogad nem ilyen nagy csinnadrattával jön ki.
Na szóval, vissza a főmenübe, felkeltünk 25.-én és megjött a Télapó. Én kaptam egy nagyon szuper tatyót, aminek belül két nagy rekesze van, így Mirának is befér némi váltás ruha, pelenka, apró játék. És ehhez még hozzájön az indiai út, ott kapok egy fülbevalót illetve a profi fényképezőmhöz egy teleobjektívet, ami sajna a nagy út előtt nem érkezik már meg. Sebaj, fotózok majd mást.
Darren betöltötte a negyvenet, így kapott egy szépen összeszedett listát 4o dologról, amit szeretek benne. Nem volt ám könnyű feladat, mivel 4 év házasságnál már tíz után megakadtam. Hehe. Hozzá pedig megcsináltam az egyik apásbabás képet pop art-szerűen, keretbe, ami a nappali falára került.
Mirát hagyom a végére, mert ő kapta persze a legtöbb dolgot, indiai barátainknál zenélő autót, formaillesztő láncot, tőlünk Montessori-tornyot, könyveket, Paulina barátnémtól egy kisvakondos kirakóst. Legfőbb ajándéka a hinta, nagy a sikere. Először csak pörgött benne, de most már rugózik is, ráérzett az ízére.
A magyar csomagot külön említem, a fenti képen viseljük, amit hozott a Jézuska, a pólót és a felsőt. Mira pedig Gryllus CD-t kapott, a Csigahéjt. Szegény Vili bá', Darren Boratnak nézte és nem értette, miért kap ilyen ajándékot lánykája.
Csendes karácsonyunk volt, csupán egy indiai barátunkat hívtam meg, mert az ő felesége még várja a zöldkártyát, mégse egyedül üljön otthon. Szegény egykor jött, farkaséhesen, mi meg még a habokban voltunk a kajával, mert Mirának hisztimanót is hozott a Télapó.
Szóval, nem bántam volna egy reszkessetek betörők-féle karácsonyt, mikor összeröffen mindenki. A filmbeli Kevin sem bánta már az undok bátyját, affektáló nővérét, ágybavizelő unokaöccsét, sóher bácsikáját és az őt igazságtalanul megbüntető majd padlásra küldő anyját, csak ne legyen egyedül. Én is kicsit így éreztem és remélem, a jövőben több egybesült karácsonyunk lesz, akár itt, akár Győrben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése