A napunk egész jól ment, egy kis fogzás miatti nyűg kivételével. A délután enyhe volt, egy szál pulcsiban mentünk sétálni, sőt, hintázott is a mesterné, nagy örömmel...még lett volna egy alvása, de nem és nem tudott elaludni, másfél órán át nyűglődött, már kezdtem kiborulni.
Mivel fél hétre járt az idő, gondoltam, megfürdetem. És akkor kiderült a baj oka: egy mogyoróvajjal teli pelus, ami kipirosította szegényke popóját addigra.
Hogy hogyan felejtettem el ezt a fontos momentumot, nem tudom...tán azért nem gondoltam rá, mert séta előtt is volt egy tele bugyor? Pedig mindig végigzongorázom a baj lehetséges forrását: éhség, fogzás, álmosság, pelenka. Pillanatnyi rövidzárlat lehetett nálam.
Hagytam is kicsit meztelenül kapálódzni a pelenkázón, majd örömmel pancsolt.
A bosszú pedig nem váratott sokat magára, ugyanis életében először még a kádba is belekakilt. Nem baj, legalább nem éreztem olyan nyomorultul magam. Hiába, már 5 hónapja szagolgatom a termést, úgy látszik, immunis lettem rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése