Latyakos

az idő, meg a kedvem is. Zoé köhögött a héten, tegnap lázas is volt, ma átragasztotta rám. A hőmérséklet már pluszban, de csak lassan olvad a hótömeg és el sem tudom képzelni, milyen lesz a szabadban grillezni nyáron.
A pince felújítása még mindig tart, legalább két hét. Igaz, legalább alattunk vannak, de akkor is, többször akkor kalapálták fel Zoét, mikor épp elaludt volna. És még mennyi minden hátravan, világítás, kiskonyha, elektromos fűtés...na de a tévé megvan! Darren figyelmeztette apró tévészerelőnket, hogy még egyszer ne törje be, mert ugrik az érettségi ajándéka. :) Itt épp Mickey egér megy gőzerővel:

Pénteken már dörzsöltük is a kezünket apjukkal, milyen jó filmet nézünk majd, de a két gyerek késő délután aludt el, teljesen váratlanul:

Ezt mondjuk eléggé utálom. Ehhez a kiszámíthatatlansághoz szerintem soha nem fogok hozzászokni. Igaz, van, ami kiszámítható, mégis az agyamra megy: Zoé korai kelése. Van, amikor fél hat előtt felkel, ilyenkor nagyon nem szeretek anyuka lenni. Ma délelőtt egy kosár hajtogatott ruhát próbáltam elrakni, közben beleült a pelenkázó alsó részébe, az le is jött és beütötte magát. Utána egy Mira által festett képkeretről lekaparta a festéket és belekente a zoknijába, szájára, ágyneműre. Tényleg csak az vigasztal, Hogy Ranchburg Jenci bácsi szerint a nagyon szeretett, biztonságban nevelkedett gyerekek merik elhagyni a járt utat. Lehet, hogy valami forradalmár lesz szépséges Zozétámból:

Mirával meg lelkiztünk egy nagyot az autóban. A gyerekdalokat agyonhallgattuk, a cédé befuccsolt, úgyhogy most beszélgetünk és jól kell figyelnem ám, mert jön hátról a számonkérés: anyaaaa, hallottad, amit mondtam?

Na, egy ilyen alkalommal megszólalt hátulról, hogy

-Anya, azt mondta rám az Emmy, hogy weirdo vagyok. Mit jelent ez a szó?

-Azt, hogy csodabogár. Arra mondják, aki furcsa, de nem jó értelemben.

-Igen, annyit megértettem, hogy kicsúfolt! És azért mondta, mert havat rúgtam a járdára!

-Ó, hát az nem baj! Felnőttek is szeretnek a hóban bohóckodni! Emlékszel, idén két hóembert is gyúrtam veled és a Lillával hógolyóztunk! A hórugdosásban nincs semmi furcsa.

Egyébként ez valahogy nagyon megült benne. Emmy, a kis vadóc, csapatvezető, két iskolás bátyjával, na ő behoz ide olyan dolgokat, amik inkább suliban lesznek aktuálisak. Múltkor zenére ugrabugráltak és akkor is megmondta már, hogy kinek a tánca nem elég cool. Kis díva. :)

Délután aztán apjának is elpanaszolta a sérelmét. Darren nem olvasott Ranschburgot, pedagogice félretéve előtört benne az apatigris: Micsodaaaa???? Emmy a weirdo! Persze erre majdnem elnevettem magam, mint egy kamasz fiú, akinek kigúnyolják az első szerelmét, haha. 

Nem akartam szólni amúgy semmit, mert nem akarom vattába burkolni Mirát, szeretném, ha megküzdene a maga kis konfliktusaival, amíg az nem megy túl egy bizonyos határon. És hiába tiltják itt kézzel-lábbal a csúfolást, kiközösítést, mobbingot, nem szerelhetnek mindenhova nyomkövető kamerát. Klikkek lesznek így is, úgy is, és hiába az obligát szabály, írj mindenkinek Valentinra, már Mirának is megvan a kedvenc barátnője az oviban.

Na de Emmy itt is eléggé fitogtatta az egy év előnyét és újra valami degradálót mondott Mirára, akkor közbeszóltam: Emmy, az nem furcsa, hogy te előbb a nyáladdal rajzoltál az ablakra? Mindenkinek vannak még ilyen dolgai, hiszen gyerekek vagytok, nem? (Egyébként nem a hórugdosás volt a legnagyobb baj, hanem hogy aznap a két csajóca kiment az útra és Michelle, a soros anyuka-szitter ordibált utánuk, mert jött a szemetes, az út havas volt és csúszott, bármikor rájuk tolathatott volna.)

Ennyi volt, Emmy visszavett. Nagyon csípem ám, és jól megfigyelem, mert Zoé lesz hasonló típus. Emmy ezt tudja is, nagyobb riszpekttel kezeli Zozát, nem zavarja a köreit, érzi ő nagyon jól, hogy ő nem az az érzékeny, kissé lúzer típus, mint Mira. Egyébként nem a hórugdosás miatt, de tényleg kicsit különc Mira. Vagy csak Emmy mellett nem elég dörzsölt? Korai gondolkodni ezen, de remélem, kicsit fifikásabb lesz tini korára és nem lehet könnyen befolyásolni. Mert közben imponálni akar ám Emmynek. Meglátta a fejében a fejpántot és rögtön rohant fel a sajátjáért:

Persze még csak 3 éves, de az azért látszik, hogy ő nem a hangadó, hanem inkább csordaszellemű, tipikusan az, aki lebukik, mert rábízzák valami csíny kivitelezését. Remélem, nem lesz igazam...

Végezetül 3 miraszáj:

-Anya, ne eressz több vizet a kádba, már egy cápa is tudna úszni benne!

Én: Mira, látom megetted az ebédet, kaphattok egy kocka csokit.

Zoé: Csokacsokacsoka!

Mira, Zoét átölelve bizalmasan: Gyere Zoé, itt kell sorba állni!

Elolvastam az Öreg néne őzikéjét. Zoé az ölemben hallgatta, Mira dódolva rajzolt, de tudtam, hogy nagyon is figyelt. Megkérdeztem a végén, tudja-e miről szólt:

-A Bambiról!-vágta ki diadalmasan a Disney-n szocializált gyerek.