Ez a pillanat is bekövetkezett, egyedül maradtam, hóttegyedül a két kicsivel. Ma Darren elutazott, péntek éjjel jön vissza. Könnyebbség annyi lesz, hogy hétfőn, kedden és pénteken délelőtt máshol játszik majd Mira, cserében jön hozzám 3 gyerek szerdán, na arra a napra is kíváncsi leszek.
Ma mellesleg nagyon megijedtünk, Darren zsibbadt fájdalamt érzett a bal oldalában, karjában, de aztán elmúlt. A sok ülőmunka és a cigi, ugye...én falfehér arccal nézegettem a guglin a szívroham és a stroke jeleit, de előtte emelte meg rosszul a bőröndöt, az is lehetett. Míg az ágyon pihent, arra célzott jó uram, hogy majd összeállít egy tervet nekem végszükség esetére, hogyan tudok megélni...na-na, azért 42 évesen még csak nem hagy itt?! De ez jó apropó, hogy megint piszkáljam egy kicsit a leszokással.
A mélypontunk a csütörtök volt a héten, Zoé elkapta Mira nyavalyáját és ordított, a taknyos orra miatt letenni nemigen lehetett, Mira meg nem aludt délután, 5-től megint kitett magáért...végül a pizsama átvételekor, a pelenkázón merült le az aksija.
A pici meg tegnap ordított vagy másfél órát, pedig volt két kaki is, megetettem, fürösztöttem...végre 8-kor aludt el, másnap nyolcig csak két etetésre kelt fel.
Darren is megbetegedett a csajoktól, szó szerint...csak én maradtam teljesen egészséges, szerintem az égiek megkönyörültek ill. tudják, hogy rám nagy szükség lesz most.
Azért a pozitívum annyi, hogy Mira elég engedelmesen megy aludni (koppkopp) és apját is sokszor akarja most, hogy nincs itt a mama. Ill. egyedül kitalál szuper dolgokat, mondjuk beleül a pelenkázódobozba és az az autója, ami defektet kap...vagy szerepjátékozik a babaházas figuráival. Persze közben nagyigényű ő is, anya gyere, fújd ki az orrom, kérem a göngyöt, most mégsem azt játszok, gyurmát, festeni akarok stb. Rajzolni továbbra is szeret, válogatás a múlt heti termésből:
Ez itt Zoé, aki járni tanul:
Ez meg én vagyok, amint levest főzök, ami gőzölög:
Ma mellesleg nagyon megijedtünk, Darren zsibbadt fájdalamt érzett a bal oldalában, karjában, de aztán elmúlt. A sok ülőmunka és a cigi, ugye...én falfehér arccal nézegettem a guglin a szívroham és a stroke jeleit, de előtte emelte meg rosszul a bőröndöt, az is lehetett. Míg az ágyon pihent, arra célzott jó uram, hogy majd összeállít egy tervet nekem végszükség esetére, hogyan tudok megélni...na-na, azért 42 évesen még csak nem hagy itt?! De ez jó apropó, hogy megint piszkáljam egy kicsit a leszokással.
A mélypontunk a csütörtök volt a héten, Zoé elkapta Mira nyavalyáját és ordított, a taknyos orra miatt letenni nemigen lehetett, Mira meg nem aludt délután, 5-től megint kitett magáért...végül a pizsama átvételekor, a pelenkázón merült le az aksija.
A pici meg tegnap ordított vagy másfél órát, pedig volt két kaki is, megetettem, fürösztöttem...végre 8-kor aludt el, másnap nyolcig csak két etetésre kelt fel.
Darren is megbetegedett a csajoktól, szó szerint...csak én maradtam teljesen egészséges, szerintem az égiek megkönyörültek ill. tudják, hogy rám nagy szükség lesz most.
Azért a pozitívum annyi, hogy Mira elég engedelmesen megy aludni (koppkopp) és apját is sokszor akarja most, hogy nincs itt a mama. Ill. egyedül kitalál szuper dolgokat, mondjuk beleül a pelenkázódobozba és az az autója, ami defektet kap...vagy szerepjátékozik a babaházas figuráival. Persze közben nagyigényű ő is, anya gyere, fújd ki az orrom, kérem a göngyöt, most mégsem azt játszok, gyurmát, festeni akarok stb. Rajzolni továbbra is szeret, válogatás a múlt heti termésből:
Ez itt Zoé, aki járni tanul:
1 megjegyzés:
Nagyon jokat rajzol! Darren remelem ebbol az ijesdegbol tenyleg tovabblep es valami pozitivum jon majd ki belole.
Az ovihoz sok sikert, szerintem Mira nagyon fogja elvezni! Igen jo helynek tunik.
Pang
Megjegyzés küldése