Szinte el sem hiszem, hogy idén 3 éves lesz Mira, még halványan rémlik, hogy napi tizenkétszer szoptattam, hogy nem aludt napközben, de van, amire már nem emlékszem, pl. hogy mikor jött ki az első foga...mert most Zoé bulldog-nyáladzása kapcsán gondolkodtunk erről Darrennel. A szülinapok és a közös nyaralások maradtak meg bennem legélesebben.
Itt volt az ideje, hogy ovit keressek, igen, idén szeptemberre, most februárban. Az esküvőmre kevesebbet készültem, de ez van, hamar elhappolják a helyeket, pedig nem két fillér. 3 opció jött szóba:
1) YMCA sportovi, heti két délelőtt évi 2ooo dollár. oda jár a komplexumbeli ismerős doktonő 4 éves kisfia, nagyon dicsérte nekem. De miután 3 üzenetet is hagytam, hogy megtekinteném az ovit (a honlapjukon külön számot tüntettek fel erre a célra) és se kép, se hang, ez kiesett
2) A városi önkormányzat is üzemeltett ovit, ahova háromszoros a túljelentkezés. Ez sem ingyenes pedig, de két délelőtt itt 15oo pénzbe kóstál. A lottón nem nyertünk, ahhoz pedig nincs kedvem, hogy várólistán maradjak, aztán vagy bekerülünk, vagy nem.
3) Tőlünk öt percre van a Little Beginnings, azaz Apró kezdetek nevű bölcsi-ovi kombó, o-8 éves gyerekeknek, ide jár majd Mira. Családi vállalkozásból nőtte ki magát több mint 2o éve, az volt a cél, hogy ne futószalagos ovi legyen, hanem egy olyan hely, ahol igazán figyelnek, foglalkoznak velük. Itt az ovi preschool néven fut, ez van 3-5 éves korig, aztán a Kindergarten, ahol már betűket-számokat is tanulnak majd az első osztály. Mira csoportjába 2,9-3,5 éves gyerekek járnak majd.
Már a honlap bíztató volt, de ma személyesen is végigmutogatták nekem:
-1o gyerekre két óvónő
-nagy kert mászókákkal, hintákkal, ha nem extrém az idő, kiviszik őket minden nap
-gitáros közös éneklés (ebbe belebömbölt a babaülésben Zoé is, akit sajna magammal kellett vinnem)
-integratív
-multikulturális (épp a kínai új évre készült festékfreskók száradtak a falon)
-nem kell szobatisztának lenni, közreműködnek a szülővel
-rengeteg foglalkozás van, Halloween partitól almaszedésig, tűzoltók látogatásáig mindenféle, rengeteg kreatív tevékenység
Egyetlen dologra szaladt fel a szemöldököm, hogy bár érintőlegesen, de elkezdik a betűket tanulni. Nem tudom, én még 5 évesen sem tudtam olvasni, max. a nevem leírni nagy ákombákomokkal, most 3 nyelven olvasok és írok, azaz nem maradtam le semmiről...nem hiszem, hogy el kéne ezt sietni, inkább a lassan de alaposan híve vagyok, annál is inkább, mert az amerikai iskolákból rengeteg funkcionális analfabéta kerül ki a felmérések szerint. És nem véletlen az sem, hogy a PISA-felmérések élén Finnország áll, ahol 3 évet szánnak az olvasás megtanítására, nem várják el a kiselsőstől, hogy decemberre olvasson.
De sajnos, a legtöbb szülő vérszemet kap, hú, 4 éves és már tudja az éjbíszídít, ez ám a döfi! És ez az összes jobb és magánkézben lévő ovit arra sarkallja, hogy mihamarabb iktassák be ezt is a curriculum-ba. Nem is mondom tovább az itteni iskolarendszer hibáit, mert azok is vannak bőven, egy remek könyvet olvastam erről pár éve.
Na de megláttam a falon, hogy a betűkövetés annyiból állt, hogy egy nagy, megrajzolt L betűre kellett kis mozaiknégyzeteket ragasztani, úgyhogy megnyugodtam, ez inkább finommotorikai feladat, mint betűvetés.
Ma feladtam a csekket is, ez 5o dollár, az ovi havidíja pedig 35o dollár, kedden-csütörtökön fog járni Mira, 8-12:3o-ig. Olcsóbb, ha előre kifizetjük az egész évet. De ha hiányzik egy hónapot mondjuk nyári szünet miatt, akkor is kell tejelni, mert különben odaadhatják a helyet másnak...betegség esetén úgyszint, ez mindenhol protokoll. Tízórait kap ott, ebédet én csomagolok neki.
Emellett valószínű megmarad a gyerekcsere, mivel a többi anyuka és kedd-csütörtökre kérte az ovit, tehát Mira minden délelőtt valahol máshol lesz, ez szerintem az ő zsenge korában elég, na meg én is szívesen játszok vele, egész napra akkor sem adnám el, ha ingyenes lenne, mint Magyarországon. Ezzel az ovival tulajdonképp csak újabb szocializációs esélyt kap, ahol vérprofi óvónők foglalkoznak vele és saját magának választ barátokat, remélhetőleg. Ez a gyerekcsere sem volt rossz kezdetnek, de azért nem ugyanolyan, nem lehet teljesen óvodai körülményeket biztosítani.
Hát így állunk jelenleg, update szeptemberben, remélem, beszokik és szeretni fogja. Az, aki ajánlotta, azt mondta, hogy a kislánya a 2. napon már puszit sem adott, csak rohant be játszani. Határozottan jó jel.
Itt volt az ideje, hogy ovit keressek, igen, idén szeptemberre, most februárban. Az esküvőmre kevesebbet készültem, de ez van, hamar elhappolják a helyeket, pedig nem két fillér. 3 opció jött szóba:
1) YMCA sportovi, heti két délelőtt évi 2ooo dollár. oda jár a komplexumbeli ismerős doktonő 4 éves kisfia, nagyon dicsérte nekem. De miután 3 üzenetet is hagytam, hogy megtekinteném az ovit (a honlapjukon külön számot tüntettek fel erre a célra) és se kép, se hang, ez kiesett
2) A városi önkormányzat is üzemeltett ovit, ahova háromszoros a túljelentkezés. Ez sem ingyenes pedig, de két délelőtt itt 15oo pénzbe kóstál. A lottón nem nyertünk, ahhoz pedig nincs kedvem, hogy várólistán maradjak, aztán vagy bekerülünk, vagy nem.
3) Tőlünk öt percre van a Little Beginnings, azaz Apró kezdetek nevű bölcsi-ovi kombó, o-8 éves gyerekeknek, ide jár majd Mira. Családi vállalkozásból nőtte ki magát több mint 2o éve, az volt a cél, hogy ne futószalagos ovi legyen, hanem egy olyan hely, ahol igazán figyelnek, foglalkoznak velük. Itt az ovi preschool néven fut, ez van 3-5 éves korig, aztán a Kindergarten, ahol már betűket-számokat is tanulnak majd az első osztály. Mira csoportjába 2,9-3,5 éves gyerekek járnak majd.
Már a honlap bíztató volt, de ma személyesen is végigmutogatták nekem:
-1o gyerekre két óvónő
-nagy kert mászókákkal, hintákkal, ha nem extrém az idő, kiviszik őket minden nap
-gitáros közös éneklés (ebbe belebömbölt a babaülésben Zoé is, akit sajna magammal kellett vinnem)
-integratív
-multikulturális (épp a kínai új évre készült festékfreskók száradtak a falon)
-nem kell szobatisztának lenni, közreműködnek a szülővel
-rengeteg foglalkozás van, Halloween partitól almaszedésig, tűzoltók látogatásáig mindenféle, rengeteg kreatív tevékenység
Egyetlen dologra szaladt fel a szemöldököm, hogy bár érintőlegesen, de elkezdik a betűket tanulni. Nem tudom, én még 5 évesen sem tudtam olvasni, max. a nevem leírni nagy ákombákomokkal, most 3 nyelven olvasok és írok, azaz nem maradtam le semmiről...nem hiszem, hogy el kéne ezt sietni, inkább a lassan de alaposan híve vagyok, annál is inkább, mert az amerikai iskolákból rengeteg funkcionális analfabéta kerül ki a felmérések szerint. És nem véletlen az sem, hogy a PISA-felmérések élén Finnország áll, ahol 3 évet szánnak az olvasás megtanítására, nem várják el a kiselsőstől, hogy decemberre olvasson.
De sajnos, a legtöbb szülő vérszemet kap, hú, 4 éves és már tudja az éjbíszídít, ez ám a döfi! És ez az összes jobb és magánkézben lévő ovit arra sarkallja, hogy mihamarabb iktassák be ezt is a curriculum-ba. Nem is mondom tovább az itteni iskolarendszer hibáit, mert azok is vannak bőven, egy remek könyvet olvastam erről pár éve.
Na de megláttam a falon, hogy a betűkövetés annyiból állt, hogy egy nagy, megrajzolt L betűre kellett kis mozaiknégyzeteket ragasztani, úgyhogy megnyugodtam, ez inkább finommotorikai feladat, mint betűvetés.
Ma feladtam a csekket is, ez 5o dollár, az ovi havidíja pedig 35o dollár, kedden-csütörtökön fog járni Mira, 8-12:3o-ig. Olcsóbb, ha előre kifizetjük az egész évet. De ha hiányzik egy hónapot mondjuk nyári szünet miatt, akkor is kell tejelni, mert különben odaadhatják a helyet másnak...betegség esetén úgyszint, ez mindenhol protokoll. Tízórait kap ott, ebédet én csomagolok neki.
Emellett valószínű megmarad a gyerekcsere, mivel a többi anyuka és kedd-csütörtökre kérte az ovit, tehát Mira minden délelőtt valahol máshol lesz, ez szerintem az ő zsenge korában elég, na meg én is szívesen játszok vele, egész napra akkor sem adnám el, ha ingyenes lenne, mint Magyarországon. Ezzel az ovival tulajdonképp csak újabb szocializációs esélyt kap, ahol vérprofi óvónők foglalkoznak vele és saját magának választ barátokat, remélhetőleg. Ez a gyerekcsere sem volt rossz kezdetnek, de azért nem ugyanolyan, nem lehet teljesen óvodai körülményeket biztosítani.
Hát így állunk jelenleg, update szeptemberben, remélem, beszokik és szeretni fogja. Az, aki ajánlotta, azt mondta, hogy a kislánya a 2. napon már puszit sem adott, csak rohant be játszani. Határozottan jó jel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése