Megérkezett anyu, és itt is marad, míg a szél meg nem fordul és ősziesbe nem hajlik, azaz augusztus végéig. Ideútja rázos volt, tán csak a lábméretét nem kérdezték a vámosok, aztán sajnos elkapott minket a délutáni csúcsforgalom és Mira épp akkor éhezett meg...az én bagolyéberen alvó anyum aznap éjjel nem ébredt fel a jégesőre, dörgésre. Aki ismeri őt, tudja, milyen fáradtnak kellett ehhez lennie.
Mit mondjak, könnyen megszoktam, hogy van időm másra is, elsősorban alvásra...kisimultam, jobb a kedvem, több az energiám. Miri baba meg egész jól összemelegedett anyuval, azért a kritikus pillanatokban én vagyok a biztos kikötő, de napközben jól eljátszanak. Játszózunk, medencézünk, pihenünk ezerrel na meg futunk Mira után, aki igencsak rákapcsolt. Nagyon ügyes, próbálja pl. a labdát pattogtatni, adja-visszakéri a dolgokat, felteszi a szemüveget, megért szinte mindent. De csökönyös, mint az öszvér. Ma pl. kivettem a medencéből, mert lila volt már a szája és tüsszögött, na ezért teljes 1o percig azzal büntetett, hogy rám se nézett.
De most ezt is jól bírom, több a türelmeme hozzá és remélem, jó hosszú, forró nyárnak nézünk elébe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése