2010. május 21., péntek

Baleset




Tegnap naivan hittem, hogy a nyüszinyafi és a kakasokkal kelés volt a mélypont. Hát tévedtem. Délután mentünk volna a játszóra, mint írtam, de láttam ám, mekkora kapák Mira körmei. Az alászorult homokra gondoltam, meg arra, hogy este már nyűgös lesz hozzá, és nekifogtam a körömvágásnak. Két körömig jól is ment minden, aztán elérkeztünk a bal középső ujjacskához. Csett, mondta a körömvágó csipesz, Mira pedig felsikított. Először komolyan azt hittem, hogy csak megijedt, vagy kicsit belevágtam a körmébe, de aztán vettem észre az ujjbegyből ömlő vért, és még szörnyebb, egy kis bőrdarabot, ami a csipesz végén fityegett. Úristen, amputáltam a gyerek ujját, futott rajtam végig, pillanatok alatt medicinlabdányi folt a hónom alatt, adrenalinszintem meg akkora, hogy egy vasdarabból is perecet tudtam volna hajtogatni. Még jó, hogy az agyam átváltott robotpilótába. Tiszta gézlapot szorítottam rá és szóltam Darrennek, mi legyen. Alkoholt rá, mondta, még jó, hogy nem követtem a tanácsát...aztán 1o perc múlva a zokogás hüppögéssé csitult (közben adtam neki fájdalomcsillapítót), szegény Cinke, bújt hozzám, rögtön megbocsátotta, hogy bántottam. A vérzés is elállt, úgyhogy elvetettem az ötletet, hogy balesetire menjünk. Felhívtam az orvost, egy készséges nővérke vette fel a kagylót és mondta, hogy mindent jól csináltam, ne izguljak, rengeteg szülővel előfordult már ez és ha elállt a vérzés, valószínű nincs nagyobb baj.
Azért nem nyugodtam, elvittem, ahol a nővérke megnyugtatott, nem lesz maradandó a károsodás. Tapasz sem kell rá, mert a babák gyakran lerágják és benyelik, csak tisztán kell tartani. A kövek legördülését a mellkasomról szerintem mindenki hallotta. Tanulság: még egy ideig alvó gyereken vágom a körmöt és lehet, hogy beszerzek egy nagyítós, kislámpás csipeszt, amivel még kisebb a hibaszázalék. Még ma is azon hüledezek, hogy milyen könnyű lecsippenteni egy bőrdarabot, semmi ellenállást nem éreztem.
De az este már, megérdemelten, valóban jól telt. Elvittem a játszóra hintázni, ahol megnézett magának egy egész helyre apuka, olyan Kevin Costner-epigon (nem a mostani trotty, hanem a farkasokkal táncoló). Nézegettem magam mögé, hogy tán valami Yummy Mommy-t, azaz gusztusos anyukát pásztáz, de nem, nekem mosolygott. Valljuk be, az ilyen kis gesztusok hájjal kenegetik az embert. Amúgy rengeteg helyes apuka van itt. Múltkor egy latin Banderas homokozott a kisfiával, több kismama leplezetlenül bámulta.
Otthon meg várt egy még jobb hír, hogy a saját, különbejáratú sztárom, Darren olyan munkát kapott, amit otthon is tud végezni, így több hétig itthon lesz. Yesssss!

1 megjegyzés:

Zsuzsi írta...

Na latod, valami jo is tortent! Tenyleg megerdemelted :)!