2011. július 11., hétfő

Maszatpanka esete a farmmal

Vasárnap klasszikusan szép nyári nap volt, így elvittem Mirát a Davis farmra. Tavaly is voltunk, van ennek egy állatos része, ahol mindenféle, gazdaságban megtalálható jószág van. A kiscicák tetszettek neki, még a teknősökhöz is bement. Olyan nagy hatással volt rá, hogy azok görögdinnyét falatoznak, hogy tegnap életében először kért az enyémből is (eddig csak a sárgadinnyét szerette) és aztán bele is lendült, így újabb gyümölcs került fel a toplistára.
Vissza az állatokhoz, most volt különleges hüllőkiállítás, albínó alligátorral, óriáskígyókkal, azt is végignézte, de a tehenek, juhok, kecskék egyáltalán nem érdekelték. Pedig kedves fiatalok invitálják a kicsiket és mesélnek nagyobbaknak az állatok szokásairól.Még a kakas kapirgálása elment, utána azon nevetett mindenki, hogy Mira is kukorékolt, de unta a banánt rendesen. Felültünk a szénafogatra is, körbevitt minket a traktor, az sem igazán jött be, csak a szalmabála-ülésekből húzta ki a szálakat folyton. Megtudhattuk, hogy ez a farm 165 éves, már a hetedik generáció viszi és bár a 9o-es években leégett, újra felépítették. Körbeadogattak agancsot, lópatkót is. Én enyhe borzadállyal néztem a szőrös alpakkákat, szamarakat, hogy nem kapnak szívrohamot a 3o+ fokban...
De utána jött a lényeg, a vizes játszótér, ami előtt alaposan lecsutakoltam Mirát. Még a kiscicák után volt egy tükrös-asztalkás sarok, ahol minden gyerek kifesthette magát. A lányok pillangók, cicák lettek, a fiúk pókemberek és kalózok. Én egy Miki egeret festettem a lányka kérésére, de aztán kivette a kezemből a krétát, és valami horrorfilm főszereplőjének maszkírozta magát. Mindegy, ismerjük a mondást, hogy van a tiszta gyerek és a boldog gyerek.
A vizes buli viszont nagyon  bejött neki, volt ott minden, karikák, hirtelen felspriccelő kis kutak, malom, itt fél órát is rohangált, mielőtt befejezte. Na, ez naponta kiszívná az erejét, de mivel ez a hely nem olcsó és két éves kortól teljes árat fizet mindenki, többször nem megyünk. Vettem egy deci vizet, majd' másfél dollárba került. Mira meg a csipszekre mutogatott, erre kezébe nyomtam az almáját. Mami büszke lett volna rám, nem pacsáltunk pénzt feleslegesen. Ja, udvarló is akadt, egy kicsit idősebb kisfiúnak tetszett a lány, meg is kérdezte, hogy hívják, mire ő, teljesen komolyan: Mira Leona Balakrishnan. Azt hittem, elolvadok.
Pancsolás is van minden délután, most már jó a medencevíz, napok óta tombol a hőség. Pár másodpercre már el is merem engedni a karúszókkal, nagyon élvezi a lebegést, csak még arra nem jött rá, hogy a vizet biza rúgni kell, ha nem akar elsüllyedni.

3 megjegyzés:

AndiLeila írta...

Nem semmi!! mi a Bubunal tartunk, de neha Sunikent mutatkozik be.
Ahogy kivette a kezedbol az arcfestos cuccot, na az viszont ismeros. Kesz holgy, hihetetlen!!

AndiLeila írta...

Régen írtatok....Remélem minden rendben!!!Puszik!!

AndiLeila írta...

Fakan Julcsi voltam!