Kezdődött reggel, mikor Mira megdöbbenve, majd ujjongva mutogatott a lufikra és a dekorációra a falon. Aztán folytatódott, mikor fél egykor megjöttek az első vendégek. Jelentem, az indiai kajám mindenki dicsérte és bár egy orosz hadseregnek főztem, fogyott belőle rendesen. Az amerikaiaknak meg rostonsült csirke volt tésztasalival. Darren zöldséges rizst és szambárt csinált, ez egy órával a vendégek érkezése után készült el, nem menedzselte jól az időt. Mira nagyon örült a cicás tortájának, elénekeltük a hepibörzdéjt aztán játék volt szabadon. Közben emelkedett a zajszint rendesen, de meg kell mondjam, Mira volt a legjobb gyerek, igaz, nagyot aludt délután. Este viszont kidőlt 2 órára s mire felébredt, mi voltunk fáradtak, már alig éltem, mikor fél kilenckor lenyomtam.
Másnap a legnagyobb öröm a dekoráció lebontása volt, apával, mint a szülinapi sorozat ünnepélyes lezárása.
3 megjegyzés:
Megzabalom az edes kis indiai ruhajaban! Lanyok itt olvadoznak mellettem, hogy milyen cukor!
Boldog szülinapot kicsi Mira!Fogadd gratulációmat, mert hihetetlenül gyönyörű ez a lányka és mert nehéz, de csodás évet tudhatsz magad mögött.
Köszi mindenkinek!
Sajna nem született sok jó fotó, mert én voltam a főszervező is. :)
Megjegyzés küldése