
Ma ismét UH-ra hívtak be, és makrancos hölgyünk (önbeteljesítő jóslat ez a név) ugyanabban a pozitúrában leledzett, amit itt "frank breech"-nek hívnak, magyarul nem tudom mi, de a leggyakoribb faros pozíció. Az arca befelé van, így megint láttuk a kört, a hullámzó hajat. Tesztelték biofizikális állapotát (BPP) a kis Pacninak, de elég sokáig kellett tunkolni az ultrahangos hölgynek a hasam, mert épp szunyált. (Nem is tudom, mit gondolt a szonográfus, ha az anyjára nem hallgat, majd neki fogja produkálni magát?!)
Végre megmozdult egy kis kar. A légzése szuper, szíve 146/perc, 5 font és 12 uncia.
A doktornő utána megvizsgálta a méhszájam, ami teljesen zárt, és a Strep-B tesztet is elvégezte. Majd újra, részletesebben sorolta az opciókat.
1) Ha a megfordítás mellett döntök, az már a jövő héten (anyám, borogass!!!) vagy azután aktuális lesz. A doktornő kérdésemre elmondta, hogy azok a babák, amik nem forognak sokat, nehezen fordíthatók, bár az esély megvan rá. De ha sikerül is, ott fognak, és beindítják a szülést, burokrepesztés, oxytocin stb.
2) Ha a császár mellett döntök, kivárják a 39. hetet, azaz június első hetét (12.-re vagyok kiírva), de nincs kecmec, megy a spinális érzéstelenítő és kikapják Chocolát.
Tegnap felhívtam a dúlámat is, s mit tesz a véletlen, 4 gyereke közül az egyik ugyanígy farosan feküdt, de ő a megfordítás mellett döntött, ami sikerült is, tehát természetesen született mindegyik babája.
Ő nagyon javasolta, főleg a Leiden-faktor miatt, meg a hosszú felépülés, kockázatok elkerülése végett. Ugyanakkor kis csend után mesélt egy sztorit. Egy természetes szüléshez ragaszkodó anyáról beszélt, aki orvosok tanácsa ellenére és meg akarta szülni a bébit, farosan. A baba oxigénhiányos lett, maradandó károsodással született. Ezt azért mondta el, mert szerinte vannak helyzetek, mikor el kell fogadnunk a Sors döntéseit. Lényeg az egészséges bébi, az, hogy hogyan jött ki, csak az anyának és közvetlen családjának izgalmas téma, akkor jön csak a haddelhadd-embert faragni belőle.
Pillanatnyilag a császár felé dől a mérleg, mert a bábám, bár sokat adok a szavára, nem fordított meg babát soha, míg a doktornőnek sokéves gyakorlata van ebben, s kevés esélyt lát a sikerre. Így azt gondolom, legyen benn a bébi, amíg lehet, addig is nő, fejlődik, erősödik.
Kaptam már tippeket a bábától és Anditól (úgyis mint Artúr sérókirály anyukájától):csípő feltámasztása, jóga-pozíciók, zseblámpával altest megvilágítása. ezeket azért csinálom, a remény hal meg utoljára. Tegnap be is indult a mozgás az alagutas kutya ászána után, de úgy látszik, csak horizontális irányban.
Hihetetlen furcsa és kicsit ijesztő, hogy 2-3 héten belül anyuka leszek, bevallom, úgy érzem így a finisben, hogy erre nem lehet felkészülni...hiába mostam és vasaltam ki az összes babacuccot. :)
3 megjegyzés:
Ági, ne engedd megfordítani!! Életem legrosszabb élménye, ráadásul nem is sikerült. A császár során kértem, nézzék meg, miért volt a frank breech pozíció, nem derült ki soha. Laura és Zsófi, a kis retinens. (Andris pedig sikeres VBAC volt)
Laura,
koszi, hogy irtal. Valoszinu nem forgatunk, mert kicsi az esely, es ha nem sikerul, akkor egy hettel hamarabb kiszedik. Inkabb maradjon akkor a 39. hetig, mint irtam.
Aztan remelem, nekem is osszejon a VBAC. ;)
Zsofi meg klassz kislany, nem ez szamitott ugysem.
Agi, ne aggódj egy percig sem, jó döntést hoztál! És még akár az is előfordulhat, hogy tudsz vajúdni egy kicsit a császár előtt. Fő a biztonság, ennél nincs fontosabb! Nagyon drukkolok, Laura
Megjegyzés küldése