2009. május 19., kedd

Dilemma




Ma ismét UH-ra hívtak be, és makrancos hölgyünk (önbeteljesítő jóslat ez a név) ugyanabban a pozitúrában leledzett, amit itt "frank breech"-nek hívnak, magyarul nem tudom mi, de a leggyakoribb faros pozíció. Az arca befelé van, így megint láttuk a kört, a hullámzó hajat. Tesztelték biofizikális állapotát (BPP) a kis Pacninak, de elég sokáig kellett tunkolni az ultrahangos hölgynek a hasam, mert épp szunyált. (Nem is tudom, mit gondolt a szonográfus, ha az anyjára nem hallgat, majd neki fogja produkálni magát?!)
Végre megmozdult egy kis kar. A légzése szuper, szíve 146/perc, 5 font és 12 uncia.

A doktornő utána megvizsgálta a méhszájam, ami teljesen zárt, és a Strep-B tesztet is elvégezte. Majd újra, részletesebben sorolta az opciókat.

1) Ha a megfordítás mellett döntök, az már a jövő héten (anyám, borogass!!!) vagy azután aktuális lesz. A doktornő kérdésemre elmondta, hogy azok a babák, amik nem forognak sokat, nehezen fordíthatók, bár az esély megvan rá. De ha sikerül is, ott fognak, és beindítják a szülést, burokrepesztés, oxytocin stb.

2) Ha a császár mellett döntök, kivárják a 39. hetet, azaz június első hetét (12.-re vagyok kiírva), de nincs kecmec, megy a spinális érzéstelenítő és kikapják Chocolát.

Tegnap felhívtam a dúlámat is, s mit tesz a véletlen, 4 gyereke közül az egyik ugyanígy farosan feküdt, de ő a megfordítás mellett döntött, ami sikerült is, tehát természetesen született mindegyik babája.
Ő nagyon javasolta, főleg a Leiden-faktor miatt, meg a hosszú felépülés, kockázatok elkerülése végett. Ugyanakkor kis csend után mesélt egy sztorit. Egy természetes szüléshez ragaszkodó anyáról beszélt, aki orvosok tanácsa ellenére és meg akarta szülni a bébit, farosan. A baba oxigénhiányos lett, maradandó károsodással született. Ezt azért mondta el, mert szerinte vannak helyzetek, mikor el kell fogadnunk a Sors döntéseit. Lényeg az egészséges bébi, az, hogy hogyan jött ki, csak az anyának és közvetlen családjának izgalmas téma, akkor jön csak a haddelhadd-embert faragni belőle.

Pillanatnyilag a császár felé dől a mérleg, mert a bábám, bár sokat adok a szavára, nem fordított meg babát soha, míg a doktornőnek sokéves gyakorlata van ebben, s kevés esélyt lát a sikerre. Így azt gondolom, legyen benn a bébi, amíg lehet, addig is nő, fejlődik, erősödik.
Kaptam már tippeket a bábától és Anditól (úgyis mint Artúr sérókirály anyukájától):csípő feltámasztása, jóga-pozíciók, zseblámpával altest megvilágítása. ezeket azért csinálom, a remény hal meg utoljára. Tegnap be is indult a mozgás az alagutas kutya ászána után, de úgy látszik, csak horizontális irányban.

Hihetetlen furcsa és kicsit ijesztő, hogy 2-3 héten belül anyuka leszek, bevallom, úgy érzem így a finisben, hogy erre nem lehet felkészülni...hiába mostam és vasaltam ki az összes babacuccot. :)

3 megjegyzés:

Laura Vas írta...

Ági, ne engedd megfordítani!! Életem legrosszabb élménye, ráadásul nem is sikerült. A császár során kértem, nézzék meg, miért volt a frank breech pozíció, nem derült ki soha. Laura és Zsófi, a kis retinens. (Andris pedig sikeres VBAC volt)

Blacktulip írta...

Laura,
koszi, hogy irtal. Valoszinu nem forgatunk, mert kicsi az esely, es ha nem sikerul, akkor egy hettel hamarabb kiszedik. Inkabb maradjon akkor a 39. hetig, mint irtam.
Aztan remelem, nekem is osszejon a VBAC. ;)
Zsofi meg klassz kislany, nem ez szamitott ugysem.

Laura Vas írta...

Agi, ne aggódj egy percig sem, jó döntést hoztál! És még akár az is előfordulhat, hogy tudsz vajúdni egy kicsit a császár előtt. Fő a biztonság, ennél nincs fontosabb! Nagyon drukkolok, Laura