Sajnos, mostanában üldöz minket a balszerencse. Először is, a héten átmentünk egy gyomor-bél-víruson. Mira kezdte, azt hittem azért, mert szegénybe belekényszerítette a gonosz anyja azt a tíz kanál spagettit. Nem lehet csak szalámi-mozzarella-kenyér kombóval élni, ugyebár. Ez tartott egy estéig és mikor kisúroltam a lehányt szőnyeget, azt hittem, vége. Zoé folytatta a sort, sajnos másnap éjszaka. Miután három pizsamát, a saját és mi ágyneműnket is lecseréltem, és hajnali kettőből hajnali öt lett, Zoé végre magától is felkelt és a bili fölé hajolt. De olyan cukin, fegyelmezetten bírta, nem sírt, csak annyit mondott, hogy jön a slájm. Haha, bárcsak...másnap reggel ismét szőnyegtisztítás, s közben hallgatni, hogy a lányok lent összekaptak, a lakást meg szétkapták. Este meg én éreztem csikarást...gondoltam hogy nem attól a két karika ananásztól van, amit vacsoráztam. nem részletezem, másnapra minden tagom, ízületem fájt, aznap tornázni sem tudtam nagyon. Végül Darren zárta a sort, de ő nagyjából kialudta magát, neki már csak a gyenge bacik jutottak.
Megkaptuk a levelet is a Kindergarten ügyében. Mira nem jutott be egész naposra, a várólistán a 37. helyen van, ami azt jelenti, hogy reggel negyed tíztől fél tizenkettőig jár majd délelőtt, mit mondjak, nem sok. Igaz, ígérték, hogy dolgoznak még a büdzsén és lesznek talán újabb osztályok is, csak nincs hely, nincs tanerő, nincs pénz. Klassz lesz, amint elviszem már szinte mehetek is érte, plusz nincs idő rajzolgatásra, zenére, barátkozásra, majd itthon rágja a fülem hogy jáááátsszunk óóóóóóvodást egész nap. ...lányok barátkoznak, anyuka is feltöltődik, s még mindig ott vannak a délutánok háromtól, a hétvégék, szünetek, rengeteg minőségi idő.Nem mintha kimondottan le akarnám passzolni, de reménykedtem, hogy valami részmunkaidős elfoglaltságot kereshetek, ugyanis Zoét meg három egész napra adnám beA magán kindergarten a környéken 2o ezer dolcsi, ez nem játszik...egyébként az állami is pénzes, de azért elviselhető max. négyezer. Azért még reménykedem, hogy valamit alkotnak, tavaly és azelőtt minden egész napos gyereknek jutott hely, de most olyan csehül állnak, hogy csupán a gyerekek harmada jutott be. Na erre a szitura mondom, hogy nincs kolbászból a kerítés itt sem. Azt viszont elismerem, hogy a lottósorsolás maga fair eljárás, nincs csókos, nincs protekciós, ugyanolyan eséllyel indult mindenki.
Ma a Boskolába mentünk, farsangi mulatságra, jelmezversenyre. Itt van Mira és Zoé, indiai hercegnőnek és tavasznak öltözve. Zoé pillangó lett volna, de impróztam mert nem találtam meg a szárnyat. :) Meg a középső csoportosokat is lekaptam, nagyon ötletes jelmezek voltak: az első helyet a Boskola nyerte, egy kislányra tett dobozt festettek meg épületnek. Aztán nyert még, nem annyira az ötletért hanem a kivitelezésért egy színezüst robot és egy átlátszó ernyőről lelógatott fehér kreppapíros medúza. Én még a bölcsis vezetőnknek, Enikő fiainak is adtam volna a díjat, egy nagy piros fazék és egy szürke gömböt cipelő fiú, mint kiugrott a gombóc a fazékból. Kicsit meg volt bundázva, hogy a cserkész laklik nyerték meg az egyetlen beöltöző gésa jelmezzel (többi csak statisztaként cipelte a gésát, aki tkp. fiú volt) a tálca tiramisut. Nem baj, Mira kicsit csalódott volt ugyan, de elmagyaráztam, hogy itt nem a szépséget, hanem az ötletet díjazzák. Hamar megvigasztalódott, mert sokan odajöttek hozzá gratulálni a szép öltözetéhez, és utána őszinte csodálattal nekem is mondták, milyen szép kislány. Meg volt elégedve magával ő is, reggel a sminkelés után el sem mozdult a tükör elől.
Megkaptuk a levelet is a Kindergarten ügyében. Mira nem jutott be egész naposra, a várólistán a 37. helyen van, ami azt jelenti, hogy reggel negyed tíztől fél tizenkettőig jár majd délelőtt, mit mondjak, nem sok. Igaz, ígérték, hogy dolgoznak még a büdzsén és lesznek talán újabb osztályok is, csak nincs hely, nincs tanerő, nincs pénz. Klassz lesz, amint elviszem már szinte mehetek is érte, plusz nincs idő rajzolgatásra, zenére, barátkozásra, majd itthon rágja a fülem hogy jáááátsszunk óóóóóóvodást egész nap. ...lányok barátkoznak, anyuka is feltöltődik, s még mindig ott vannak a délutánok háromtól, a hétvégék, szünetek, rengeteg minőségi idő.Nem mintha kimondottan le akarnám passzolni, de reménykedtem, hogy valami részmunkaidős elfoglaltságot kereshetek, ugyanis Zoét meg három egész napra adnám beA magán kindergarten a környéken 2o ezer dolcsi, ez nem játszik...egyébként az állami is pénzes, de azért elviselhető max. négyezer. Azért még reménykedem, hogy valamit alkotnak, tavaly és azelőtt minden egész napos gyereknek jutott hely, de most olyan csehül állnak, hogy csupán a gyerekek harmada jutott be. Na erre a szitura mondom, hogy nincs kolbászból a kerítés itt sem. Azt viszont elismerem, hogy a lottósorsolás maga fair eljárás, nincs csókos, nincs protekciós, ugyanolyan eséllyel indult mindenki.
Ma a Boskolába mentünk, farsangi mulatságra, jelmezversenyre. Itt van Mira és Zoé, indiai hercegnőnek és tavasznak öltözve. Zoé pillangó lett volna, de impróztam mert nem találtam meg a szárnyat. :) Meg a középső csoportosokat is lekaptam, nagyon ötletes jelmezek voltak: az első helyet a Boskola nyerte, egy kislányra tett dobozt festettek meg épületnek. Aztán nyert még, nem annyira az ötletért hanem a kivitelezésért egy színezüst robot és egy átlátszó ernyőről lelógatott fehér kreppapíros medúza. Én még a bölcsis vezetőnknek, Enikő fiainak is adtam volna a díjat, egy nagy piros fazék és egy szürke gömböt cipelő fiú, mint kiugrott a gombóc a fazékból. Kicsit meg volt bundázva, hogy a cserkész laklik nyerték meg az egyetlen beöltöző gésa jelmezzel (többi csak statisztaként cipelte a gésát, aki tkp. fiú volt) a tálca tiramisut. Nem baj, Mira kicsit csalódott volt ugyan, de elmagyaráztam, hogy itt nem a szépséget, hanem az ötletet díjazzák. Hamar megvigasztalódott, mert sokan odajöttek hozzá gratulálni a szép öltözetéhez, és utána őszinte csodálattal nekem is mondták, milyen szép kislány. Meg volt elégedve magával ő is, reggel a sminkelés után el sem mozdult a tükör elől.
Pár pozitív dolog azért, hogy csinálom a diétát és a tornát, egy napot hagytam csak ki és volt, amikor este kilenckor jutottam el oda, de nem adom fel. Ma ettem ugyan a farsangi bálon két pizzát de a vacsi csak joghurt. Remélem, március elejére feszesebben megyek Svájcba...Darren idén is megnyerte a legjobb munkaerő díjat a maga kategóriájában, s idén mondta a főnök, nincs apelláta, jöjjön a család CEO-ja (főigazgatója) is. Méri mamának lefoglaltuk a jegyet, jön egy hónapra szitternek ismét, bár nem így terveztük, nagyon örülök, hogy vállalja, mert ez a kaland csak vele lehetséges.
Aztán jelentős felmelegedés is várható, holnap plusz kilenc fok lesz-a mínusz tizenöt után valóságos nyár a télben...
És még pozitív felhangként pár mirarajz, mindig teszek fel mikor úgy érzem, ugrott egy szintet a képességeiben.
a kétnyelvűség átka
hóvirágok
Boribon és Annipanni
jelenet a Lorax c. filmből
balett-táncosok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése