...merthogy egy hete mamátlanodtunk el. S bizony rögtön mázsaként nehezedett ránk annak a súlya, hogy nincs ott segíteni. Iszonyat hideg volt akkor, fújt a reptéri parkoló tetőterén a jeges szél és Mirának, aki már akkor elsírta magát mikor Méri mama eltűnt a biztonsági ellenőrzés kapujában, arcára fagyott könnyein át üvöltött fel minden felszálló repülőnek: boldog utat, Méri mama, úgy fogsz hiányozni! Azért mondtam neki, hogy mikor legközelebb jön, addig becsülje meg, amíg velünk van. Nem szemtelenkedni, visszabeszélni és nyelvet nyújtogatni...mert ebben jeleskedett a nagylányom. Zoé meg, aki jobban ragaszkodott hozzá, szó nélkül tudomásul vette, hogy elment. Igaz, este mondta ám, hogy hívjam fel és azóta is kérdi, hol van, hol lakik, de nem vészes.
Én meg lassan beleszoktam, hogy nem elég 3o-4o százalékkal égni, nincs B terv. Igaz, a gyerekeknek sincs (ördögi kacaj). Biza meg kell szokni, hogy anya nem ugrik rögtön, nem madzagbohóc és magukban is el kell játszaniuk.Nics altatás órákig: van ének, esti mese fejből aztán puszi. Zoé nem kap elalváshoz, a fogmosás után kakaót, Mirának nem fogjuk a kezét, míg elalszik, igaz, físzkivilágítás van odafent. Még mindig azt képzeli, hogy emberi csontávzak és tüdők üldözik. Zoé meg rá is dob egy lapáttal: Mira, félsz az emberi testtől? Ne félj a tüdőtől, az nem repül, hanem két lábon jön! Szép kis nyugtatás, Mira még rosszabbul lett, mi meg a hátuk mögött mertünk rötyögni.
Mira új szokása, hogy minden párbeszédet kommetál, mint a könyben, haláli.
Anya, azt is kérem!-könyörgött Mira.
Még nem kaptam-szögezte le Mira.
Jól van, megyek már+-törődött bele Mira.
Valahogy így.
Ebben a hónapban a Naprendszerről tanulnak, ezért Zoé is tudja már képről egy csomó bolygó nevét. Még azt is megkérdezte, hol a Miki-bolygó, mert Plutó ugye van...nem logikus, hogy kell Miki is?
Ma volt a sorsolás Kindergarten-ügyben. Ehhez rövid magyarázat: itt, Amerikában az első osztály előtt az ötévesek ide járnak, úgymond ez a nulladik osztály. Ismerkednek a betűkkel, számolnak, de játékos formában. Ahol sokan laknak, és népszerű az adott körzeti iskola, sorsolás dönti el, ki kerül be, nagyobb presztízsű iskoláknál van felvételi is, igen, 4-5 éves gyerekeknek. Szerencsére itt nem ez a helyzet, jó környék, de nem metropolisz, csak kisváros. Mira a 63-as sorszámmal indul a körzetében, 12o gyerek közül. Az utóbbi két évben mindenki bejutott, aki akart egész napos oktatásra. Ha nem nyerünk, akkor is fel vagyunk véve vagy délelőtti, vagy délutáni tanításra, ez garantált és ingyenes is. Az egész napért egy évre 37oo dollárt kérnek. Szeretném, ha oda járna, mert akkor a tananyag mellett tudna barátkozni is, lazább lenne az egész, ha jól tudom, lesz csendes pihenő is. A délután egy rémálom lenne, akkor még alszik is Mira, ha reggel hét előtt kel fel vagy pihen, rajzolgat. Semmi esetre sem a legjobb idő tanulásra. Bízom benne, hogy nem lesz gond, január végén tudjuk meg, mi lesz a tanrend. Mira azt hitte, tombola, s ha kihúzzák a nevét, kap meglepetést. Nem kicsit nyúlt meg az arca, mikor kiderült, hogy a "nyeremény" egész napos iskola.
Zoé is ovis lesz, kedd-csütörtök-énteken megy majd reggel nyolctól délután háromig.
Én meg lassan beleszoktam, hogy nem elég 3o-4o százalékkal égni, nincs B terv. Igaz, a gyerekeknek sincs (ördögi kacaj). Biza meg kell szokni, hogy anya nem ugrik rögtön, nem madzagbohóc és magukban is el kell játszaniuk.Nics altatás órákig: van ének, esti mese fejből aztán puszi. Zoé nem kap elalváshoz, a fogmosás után kakaót, Mirának nem fogjuk a kezét, míg elalszik, igaz, físzkivilágítás van odafent. Még mindig azt képzeli, hogy emberi csontávzak és tüdők üldözik. Zoé meg rá is dob egy lapáttal: Mira, félsz az emberi testtől? Ne félj a tüdőtől, az nem repül, hanem két lábon jön! Szép kis nyugtatás, Mira még rosszabbul lett, mi meg a hátuk mögött mertünk rötyögni.
Mira új szokása, hogy minden párbeszédet kommetál, mint a könyben, haláli.
Anya, azt is kérem!-könyörgött Mira.
Még nem kaptam-szögezte le Mira.
Jól van, megyek már+-törődött bele Mira.
Valahogy így.
Ebben a hónapban a Naprendszerről tanulnak, ezért Zoé is tudja már képről egy csomó bolygó nevét. Még azt is megkérdezte, hol a Miki-bolygó, mert Plutó ugye van...nem logikus, hogy kell Miki is?
Ma volt a sorsolás Kindergarten-ügyben. Ehhez rövid magyarázat: itt, Amerikában az első osztály előtt az ötévesek ide járnak, úgymond ez a nulladik osztály. Ismerkednek a betűkkel, számolnak, de játékos formában. Ahol sokan laknak, és népszerű az adott körzeti iskola, sorsolás dönti el, ki kerül be, nagyobb presztízsű iskoláknál van felvételi is, igen, 4-5 éves gyerekeknek. Szerencsére itt nem ez a helyzet, jó környék, de nem metropolisz, csak kisváros. Mira a 63-as sorszámmal indul a körzetében, 12o gyerek közül. Az utóbbi két évben mindenki bejutott, aki akart egész napos oktatásra. Ha nem nyerünk, akkor is fel vagyunk véve vagy délelőtti, vagy délutáni tanításra, ez garantált és ingyenes is. Az egész napért egy évre 37oo dollárt kérnek. Szeretném, ha oda járna, mert akkor a tananyag mellett tudna barátkozni is, lazább lenne az egész, ha jól tudom, lesz csendes pihenő is. A délután egy rémálom lenne, akkor még alszik is Mira, ha reggel hét előtt kel fel vagy pihen, rajzolgat. Semmi esetre sem a legjobb idő tanulásra. Bízom benne, hogy nem lesz gond, január végén tudjuk meg, mi lesz a tanrend. Mira azt hitte, tombola, s ha kihúzzák a nevét, kap meglepetést. Nem kicsit nyúlt meg az arca, mikor kiderült, hogy a "nyeremény" egész napos iskola.
Zoé is ovis lesz, kedd-csütörtök-énteken megy majd reggel nyolctól délután háromig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése