Továbbra is keveset játszik egyedül, ha főzök, nézni szeretné, nem elég ám, ha apró feladatokkal bevonom. Tornázni viszont imád, nagyon ügyes is, csak túlságosan merész. A "ha jó a kedved üsd a tenyered" nagy kedvenc, együtt kell vele csinálnom a szőnyegen.
Könyvekből is azok hódítanak, amikben valami csintalanság történik. Lali a kukac hintázik a széken, Kisbence kemencébe mászik, a cica felugrik a faliórára. Nevetve ingatja a mutatóujját, hogy nem szabad, de a szeméből látom, szívesen lenne a helyükben. Gyanítom, hogy lesznek még pillanataim, mikor a szuperdadust tárcsáznám. Viszont mikor én vagyok a soros anyuka, akihez gyerekek jönnek, nagyon szépen eljátszik, mindent megoszt másokkal, jobban telik az idő, mint vele egyedül. Íme, nagy egyetértésben színezgetnek Emmy-vel.
Én is viszem amúgy heti egy-két délelőttre, és egyre jobban bírja a strapát, nem sír annyit utánam. Viszont visszafele elalszik az autóban és akkor egész délután itt boldogít, mint tegnap is.
Volt két fotós a könyvtári babacsoportban, amit vezetek, itt a csoportkép. Nagyon sok anyuka jön minden héten, jól elbeszélgetünk velük, de látom, hogy Mira már kezdi kinőni ezt a babás foglalkozást. Na mindegy, júniusig még csinálom, ahogy ígértem.
Ezen a képen pedig kakil. Már csak két lépés a szobatisztasághoz, ruhát levetni és ráülni. A nyár projektje lesz ez, remélem, sikerül, mert mostanában inkább lábkörmöt vágat minthogy kicseréljem a pelusát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése