...addig két és fél hétre itt hagyjuk Amerikát! Holnap indulunk és nem, még egy bőrönd sincs bepakolva, mert ma last minute vásárlást intéztünk. Ami azért is nehéz, mert ritkán látott embereknek nem tudok ajándékot venni, milyen az ízlése, minek örül, amit meg is tudunk fizetni stb. Így anyuval csak forgattuk a holmit és tanakodtunk, mit válasszunk, mert ne felejtsük, válaszék azért van itt rendesen, elnézegeti az ember az időt...
Hétvégén voltunk egy Pumpkins Aglow nevezetű rendezvényen, de ötünknek elég borsos árban volt, és alig volt kivilágított tök, nagy csalódás volt...oda mentünk, ahol Thomast is láthattuk, na most egy ideig nem is megyünk majd. Pár képem azért van:
Hétvégén voltunk egy Pumpkins Aglow nevezetű rendezvényen, de ötünknek elég borsos árban volt, és alig volt kivilágított tök, nagy csalódás volt...oda mentünk, ahol Thomast is láthattuk, na most egy ideig nem is megyünk majd. Pár képem azért van:
De most töltöttem fel mindkét gépemet, mert ott kiment a gép meg a mobil aksija is. Aztán másnap lángost ettünk, mert ott úgy megkívántuk de darabja 5 dollár volt és csak készpénzzel lehetett volna fizetni. Nem is szólva arról, hogy Zoénak kakilnia kellett de az csak a zöld bilibe megy, így visszatartotta és hatalmas sírással sikerült a művelet, amiben kúp is segített. Ezért lehet, hogy a zöld bilit is vinnünk kell Indiába, mert ott az ilyesmi hiánycikk. Meg egész kis patikát csomagoltam, mert Mira allergiás a szúnyogcsípésekre, aztán fürdető, sampon, fájdalomcsillapító...ma raktam el fogzókrémet Zoénak kérdezi: ez étel? Nem kicsim, gyógyszer? S Indiába visszük? Cukiság. Kíváncsi vagyok, mit szól majd hozzá.
Optimista vagyok, 19 órás az út, de van 3 felnőtt a két gyerekre, csak kibírjuk valahogy, aztán lesznek képek dögivel. Még visszajövök.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése